Bizonyára sokan tapasztaltuk már, hogy a közösségi média a mindennapi életünk elengedhetetlen részévé vált.
Az online platformok sok mindenben segítségünkre vannak: egyszerűbbé vált vele az információk megosztása, a régi ismerőseinkkel és barátainkkal való kapcsolattartás, valamint a legkülönfélébb támogatás kérése is, legyen szó az óvodai facebook csetről vagy akár szakértői támogatásról.
Ugyanakkor a közösségi média használata nem csupán játék és mese, számos veszélye van adatbiztonsági kérdésektől, álinformációk terjedésétől kezdve, a mentális egészségünkre leselkedő online veszélyforrásokig. Ezekről sokat olvashatsz szerte a világhálón, de én most másra helyezném a hangsúlyt.
Ebben a blogbejegyzésben arról fogok beszélni, hogy miként őrizhetjük meg mentális egészségünket, amikor anyaként használjuk a közösségi médiát. Praktikus tanácsokat osztok meg, amelyek segíthetnek neked abban, hogy az online tér ne csak terhet, hanem támogató eszközt is jelentsen az anyaságod megélése és a mentális egészséged fenntartása során.
Lépjünk ki a tökéletesnek látszó képek mögül, és ismerjük meg azokat a lépéseket, amelyekkel egy egészséges és kiegyensúlyozott digitális és valóságos életet tarthatunk fenn!
A közösségi média, mint időrablás egy formája?
Az időmenedzsment és a produktivitás kiemelkedően fontos szempontok az anyák számára. Ezek javítása segíthet abban, hogy ne csak hatékonyabban használjuk a közösségi médiát, hanem az általános mentális egészségünket is javítsuk. Ezáltal képesek lehetünk jobban élvezni az anyaság örömeit és kihívásait anélkül, hogy az online világ túlzottan befolyásolná a mindennapi életünket.
Gyakran találkozom olyan anyákkal, akik úgy érzik, hogy a közösségi média időrabló, és zavarja őket a mindennapi teendőik elvégzésében, mégsem tudják abbahagyni a céltalan böngészést. Az alábbiakat szoktam nekik javasolni.
1. Tudatos időtöltés
A közösségi média platformok úgy lettek megtervezve, hogy minél hosszabb ideig tartsák a felhasználóikat a platformokon. Az „örök görgetés” valóban könnyen időrablóvá válhat, de ki tudjuk ezt védeni.
Az első lépés az, hogy tudatosan tervezzük meg az időnket a közösségi média használatakor. Határozzunk meg konkrét idősávokat, amikor engedélyezzük magunknak a böngészést, és tartsuk magunkat ehhez a tervhez.
Ne hagyjuk, hogy a közösségi média „elrabolja” az időt, amit egyéb fontos feladatokra is fordíthatnánk.
2. Prioritások felállítása
Az időnk korlátozott, és gyakran rengeteg dologra kell figyelnünk anyaként. Általában azok az anyák érzik magukat stresszesebbnek, akik az online világra helyezik a fő hangsúlyt a valóban fontos személyek és élmények helyett.
Ezért fontos, hogy tudatosan figyeljünk a közösségi média használati szokásainkra. Helyezzük előtérbe a családot, a gyerekeket, az egészséget, és csak utána engedjük be a közösségi médiát az életünkbe. És akkor is célirányosan használjuk azt. Legyen konkrét funkciója és célja, ha a telefonunk a kezünkben van.
3. Szünetek és kikapcsolódás
Az anyaság kétségtelenül kihívást jelentő feladat, és fontos, hogy időt szánjunk a pihenésre és kikapcsolódásra. A közösségi média egy lehetőség a szórakozásra, de ne engedjük, hogy teljesen eltérítsen minket a valódi pihenéstől és az öngondoskodástól.
A közösségi média használata mellett próbáljunk ki más tevékenységeket, amik valóban feltöltenek minket.
Negatív kommentek és a kritika szerepe a mentális egészségünk védelmében
A kritkus kommentek és negatív hatással van a mentális egészségre. Ha valaki rendszeresen negatív kommenteket vagy kritikát kap, az csökkentheti az önbizalmát, növelheti a szorongását és a depresszióját, és szélspséges esetben akár öngyilkossági gondolatokat is kiválthat. Emellett, ha valaki már úgy érzi, hogy nem elég jó, vagy nem szeretik, a negatív visszajelzések csak súlyosbíthatják ezeket az érzéseket.
Az önértékelésünk és mentális egészségünk védelme érdekében fontos, hogy tudatosan alakítsuk az online jelenlétünket, és ne engedjük, hogy az online világ negatív hatásai túlzottan befolyásolják életünket és érzéseinket.
1. Figyeljünk az önszabályzási szokásainkra
Az online térben mindenféle vélemény és kritika található, és ezek nem mindig kedvezőek ránk nézve. Ha negatív kritikával találkozunk, az első és legfontosabb lépés az, hogy megtanuljuk a hatékony és pozitív önszabályozást. Ne engedjük, hogy negatív kommentek vagy kritika túlzottan befolyásolja az érzelmeinket.
Fontos felismerni, hogy az interneten mindenki közzéteheti a véleményét, de ez nem feltétlenül tükrözi a valóságot, a realitást. Könnyebbé teszi a kritikai kezelését, hogyha figyelünk a kritika forrására és szelektáljuk azokat.
A közösségi média platformok lehetővé teszik, hogy személyre szabjuk a feedünket, így korlátozva a minket érő esetleges negatív hatásokat. Ha negatív kommentekkel találkozunk vagy zaklatásnak vagyunk kitéve, ne féljünk használni a blokkolás és a jelentés funkciókat. Emellett azt is érdemes beállítani, hogy ki láthatja és kommentelheti a posztjainkat.
2. Kezeljük kellő kritikával a kritikákat
Nem minden kritika rosszindulatú vagy sértő. Néha a konstruktív kritika segíthet nekünk fejlődni. Azonban az is fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a konstruktív kritikát a negatív kritikától.
Ha valaki kritikát fogalmaz meg velünk szemben, érdemes megpróbálnunk elfogulatlanul megvizsgálni a visszajelzést. Ha úgy érezzük, hogy a kritika építő jellegű, akkor érdemes megfontolni a javaslatokat. Ha úgy érezzük, hogy a kritika rosszindulatú, akkor érdemes figyelmen kívül hagyni.
3. Sharing is caring – bizonyos keretek között
Az online közösségek nemcsak negatív embereket tartalmaznak. Keressünk támogató és pozitív közösségeket, ahol hasonló gondolkodású anyák segíthetnek és támogathatnak minket.
Az ilyen közösségekben könnyebben megtalálhatjuk az empátiát és az értő figyelmet, amire szükségünk van. Emellett mi is meg tudjuk élni a kompetencia és a segítőkészség érzését, ha mi magunk is segítünk másoknak.
Kapcsolatok és határszabás
Az online kapcsolódások lehetőséget nyújthatnak arra, hogy új emberekkel találkozzunk, és új barátságokat alakítsunk ki. Ez pozitív hatással lehet az önbizalmunkra és az önértékelésünkre.
Az online kapcsolódások azonban negatív hatással is lehetnek a mentális egészségünkre, ha túlzottan lefoglalják az időnket, és ha nem tudjuk meghúzni a határokat. Ha túl sok időt töltünk az online világban, az elszigeteltséghez, a magányhoz és a szociális szorongáshoz vezethet. Ha nem tudjuk meghúzni a határokat az online világ és a személyes életünk között, az stresszhez és kimerültséghez vezethet.
1. Offline kapcsolatok szerepe
Az online kapcsolatok fontosak lehetnek, de az offline kapcsolatoknak is rendkívül nagy jelentősége van.
Ne hagyjuk, hogy az online közösségi média teljesen felülírja a valós életbeli kapcsolatainkat. Szánjunk elég időt arra, hogy találkozzunk a barátaikkal, a családunkkal és más anyákkal személyesen is. Ezek az offline kapcsolatok erősítik az érzelmi támogatást és a valóságos világban való jelenlét érzését.
2. Tudatos online jelenlét
Legyünk tudatosak az online jelenlétünkkel kapcsolatban. Gondoljuk át, hogy mit osztunk meg a közösségi médián, és milyen hatással lehet ez másokra és önmagunkra. Az online világban minden, amit megosztunk, nyomot hagyhat, ezért válogassuk meg, mit és hogyan kommunikálunk.
A családi magánélet védelme az egyik legfontosabb szempont az online világban. Ne osszunk meg olyan információkat vagy képeket a gyerekeinkről, amik veszélyeztethetik őket. Használjunk célzott beállításokat és privát profilokat az adatvédelem érdekében, és tanítsuk meg gyermekeinket is az online biztonságra.
3. Kommunikáció a partnerünkkel
Ha párkapcsolatban vagyunk, fontos, hogy nyitottan kommunikáljunk a partnerünkkel az online média használatáról és az ezzel kapcsolatos határainkról.
Alkossuk meg a közös szabályainkat és támogassuk egymást abban, hogy az online világ ne zavarja meg a kapcsolatunkat és a családi együttléteket.
Hogyan járulhat hozzá a közösségi média a pszichológiai jólléthez?
Zárásként mutatok 5 módszert arra vonatkozóan, hogy a közösségi média használata hogyan tudja pozitívan befolyásolni az anyukák mentális egészségét.
1. Csak azokat az embereket és tartalmakat kövessük, akik pozitív hatással vannak ránk.
A közösségi médiában sok negatív tartalom található, ami stresszt és szorongást okozhat. Kerüljük el a társas összehasonlítás káros hatásait, de vegyük azt is észre, amikor a társas összehasonlítás éppen a mi pszichológiai jóllétünket szolgálja.
Sokszor hallhatunk a kimaradástól való félelemtől, mint egy káros jelenségről, azonban a FOMO-n alapuló társas összehasonlítás tulajdonképpen elősegítheti a társas kapcsolatok kialakulását is.
Hasonlóképpen a közösségi média használata közben jelentkező társas összehasonlítás inspirációval, az optimista hozzáállás növekedésével, sőt, megértéssel, együttérzéssel és más pozitív élményekkel is járhat.
Nemrégen éppen egy "konkurens" segítő "szakember" posztjait olvasgatva elöntött a kompetencia, a pozitív önértékelés és a hitelesség érzése, ami jó hatással volt az ezt követő teljesítményemre és az önbizalmamra is. Aztán ráadásul egy facebookos anyukacsoportban rá is erősített egy másik anyuka erre az érzésemre, amikor teljesen laikusként hiteltelennek és kóklernek minősítette a "konkurenciámat".
Fontos tehát, hogy csak azokat az embereket és tartalmakat kövessük, akik pozitív hatással vannak ránk.
2. Tudatosan használjuk a közösségi médiát – azaz javítsunk az általános tudatossági szintünkön.
A közösségi média az addiktív felépítésén keresztül befolyásolni tudja, hogy mennyire érezzük magunkat autonómnak, mert a külső nyomás megszűnése által a cselekedeteink felett érzet kontrollt veszi el tőlünk.
A mindfulness, vagyis a figyelmünknek a közvetlen tapasztalatra való összpontosítása, kulcsfontosságú lehet ebben a kérdésben. Azok számára, akik nagyobb fokú tudatossággal rendelkeznek, a közösségi média használata csökkentheti a kiégést, és növelheti önbecsülésüket és az identitásukkal kapcsolatos tudatosságot.
A kutatások szerint a képalapú közösségi média használatának eredményeképpen csökkenhet a magányosság- és nőhet a boldogság érzésünk. De ennek ellenére bőven benne van a pakliban, hogy rossz érzéseket kelt bennünk a közösségi média használata.
Figyeljünk arra, hogy a különböző közösségi médiaplatformok milyen érzéseket keltenek bennünk, azzal a tudattal, hogy ezek az érzések nem a mi ” hibáink következménye”, hanem inkább a platform kialakításának és működésének a következménye. Fontoljuk meg, hogy a mi esetünkben mely funkciók járulhatnak hozzá a rossz érzéseink kialakulásához, és ennek megfelelően alakítsuk a közösségi média használatunkat.
3. Használjuk a közösségi médiát arra, amire való: kapcsolattartásra, támogatásra, tanulásra és a fejlődésre.
A közösségi média kiváló eszköz a kapcsolattartásra és a támogatásra. Használjuk a közösségi médiát arra, hogy összekapcsolódjunk más anyukákkal, és támogatást kapjunk tőlük.
Emellett a közösségi média kiváló eszköz a tanulásra és a fejlődésre. Használjuk a közösségi médiát arra, hogy új dolgokat tanuljunk, és fejlődjünk.
Például az én tartalmaimat olvasva és nézve olyan információkat, tudományos eredményeken alapuló tippeket és technikákat találsz, ami segítségével magabiztosabb, pozitívabb, tudatosabb, türelmesebb és ebben a gyermekeidnek jó példát mutató anyává válhatsz.
Akkor mégis lehet jó dolog a közösségi média?
Anyaként az életünk kihívásokkal és örömökkel teli, és a közösségi média egy olyan eszköz, amely mindkettőt meghatározhatja, felerősítheti.
Ahogy együtt dolgozom az anyákkal, és segítek nekik a mentális egészségük javításában, egy dolog válik egyértelművé: a közösségi média csak egy része az életünknek, és az, hogyan használjuk, nagyban függ attól, hogyan befolyásolja életünket.
Az online térben sok lehetőség rejlik: pl. a kapcsolatok építése, az információk megosztása és az önmegvalósítás. Azonban ne feledjük, hogy az online és offline életünk közötti egyensúly megtartása fontos. Határozzuk meg, mi a legfontosabb számunkra – a család, az egészség és az offline kapcsolatok – és ne engedjük, hogy az online világ megzavarja ezeket az értékeket.
Végül pedig ne feledjük a támogatás fontosságát. Keressünk olyan közösségeket és embereket, akik támogatnak bennünket az anyaságban és az online térben. Az empátia és a megértés az egyik kulcs a mentális egészségünk megőrzéséhez.
Az online és offline életünk közötti egyensúly megtalálása, az önreflexió és az öngondoskodás segíthet abban, hogy egészségesen és boldogan éljük meg az anyaságot, minden digitális kihívásaival együtt.
A kutatások nagy része kiemeli a közösségi média és a pszichológiai jóllét közötti kétirányú kapcsolatot. Azaz a magasabb szintű általános jóllét jobb közösségi médiaélményt eredményez. Minél jobban ki tudjuk használni az offline erőforrásainkat, beleértve az önazonosság, az önállóság és a kiegyensúlyozottság érzését, annál kevésbé valószínű, hogy a közösségi média zavarja a jóllétünket, és annál nagyobb az esélyünk arra, hogy kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket.
Itt az ideje tehát, hogy dolgozz az offline, pszichológiai jólléteden, hogy ezzel a közösségi média használatának pozitív hatásait is támogasd. Szerencsére én pont ezzel foglalkozom, úgyhogy a legjobb helyen jársz!
Létre hoztam egy 7 napos INGYENES kihívást, amiben abban segítsek az elkötelezett kisgyerekes anyáknak, hogy tudatosabban és kiegyensúlyozottabban kezeljék a digitális eszközöket, fejlesszék offline kapcsolataikat és bűntudat nélkül élvezhessék az anyaság örömeit a digitális stressz és túlterhelés nélkül. Elszánt vagyok abban, hogy megmutassam, még a digitális korban is lehet jó példát mutatni a gyermekeinknek a tudatos telefonhasználattal kapcsolatban. Csatlakozz Te is a kihíváshoz!