Miben különbözik az asszertivitás az agressziótól? Hogyan legyünk asszertívek? Milyen haszna van az asszertivitásnak? A mai cikkem ezekről a kérdésekről fog szólni.
Párbeszéd A
- Olyan jó lenne, ha esetleg, netalántán eszedbe jutna, hogy néha te is levidd a szemetet, ha nem nagy fáradság, mert én már olyan fáradt vagyok, mert már feltakarítottam az egész lakást, te meg csak és kizárólag a gép előtt ülsz és amúgy se csinálsz soha semmit, mert itthon mindig mindent én csinálok.
- Jajj, ne hisztizz, hagyjál már békén, a héten már kétszer magamtól levittem, észrevehetted volna.
- Igen, akkor most is le tudod vinni.
- Ha ilyen bunkón mondod, ne is álmodj róla!
Párbeszéd B
- Nagyon fáradt vagyok, mert egész nap takarítottam. És nagyon jól esne, ha segítenél nekem abban, hogy levinnéd a szemetet. Kérlek, segíts nekem abban, hogy legalább most leviszed.
- Ne haragudj, de máskor is le szoktam vinni. Zavar, hogy sose veszed észre, ha segítek neked.
- Tényleg, most hogy mondod, igazad van, ne haragudj. Esetleg most is le vinnéd, ha megkérlek rá?
- Igen, leviszem, de kérlek, máskor vedd észre, hogy én is szoktam neked segíteni, mert nagyon dühítő szokott lenni.
- Oké.
Az A párbeszéd az agresszív kommunikáció egyik tankönyvi példája is lehetne, míg a B párbeszédben az asszertivitás kommunikációs fogásai is megjelennek.
Az asszertív és az agresszív kommunikáció különbségéről
Az asszertivitást magyarul önérvényesítő magatartásnak nevezzük, olyan kommunikációs stílus, ahol fontos a saját érzelmek, gondolatok szabad felvállalása, de ugyanannyira fontos a saját érdekeinek közvetítése is.
Az agresszív kommunikáció azon a meggyőződésen alapul, hogy az ember saját igényei, kívánságai és véleménye fontosabb, mint másoké, ezért ebben amellett, hogy kifejezzük saját igényeinket, ötleteinket, a másokéit elnyomjuk, vagy azokat nem vesszük figyelembe.
És itt a legnagyobb különbség az agresszív és az asszertív viselkedés között, hiszen az asszertív kommunikáció során a mások véleménye és érdeke egyenértékű a sajátunkkal.
„Ne okozz nekem túl sok fájdalmat, ha nem igazán szükséges, és ments meg attól, hogy én valaha is fájdalmat okozzak neked!” Antoine de Saint-Exupéry
Hogyan legyünk asszertívebbek?
Az asszertív kommunikáció elsajátításához a következő lépéseket kell megismernünk:
- Fejezzük ki érzéseinket és gondolatainkat is az adott problémával kapcsolatban.
- Ennek érdekében alkalmazzunk hatékonyabb beszédstílust, mert így könnyebb megtalálni a győztes-győztes megoldást:
- rólunk szóljon (egyes szám első személyben beszéljünk),
- ha hosszú monológ végén, sokrétű dologról van szó, foglaljuk össze a mondandónk lényegét,
- esetleg hozzunk fel példákat a korábbi tapasztalataink alapján,
- a kérésünket, vagy javaslatunkat konkrétan fogalmazzuk is meg.
- Figyelmesen hallgassuk meg a másikat, értsük meg őt, hiszen mindenki szívesebben hallgat meg és könnyebben működik együtt egy olyan partnerrel, aki figyel rá. Tiszteljük a saját és mások véleményét!
- Viszont, ha szükséges, tudjunk nemet mondani!
- Merjünk kérdezni, hátha valamilyen információ még nincs a birtokunkban.
- Emellett legyünk nyitottak arra, hogy a másik szempontjai hatással lehetnek a saját véleményünkre.
Miért is jó, ha asszertíven kommunikálunk?
Kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják, hogy az asszertív kommunikációs stílus
- javítja az önképet, az önértékelést és az önismeretet,
- segíti abban, hogy jobban megértsük a másikat,
- növeli az empátiás készséget,
- csökkenti a kommunikációs helyzetekben megélt szorongást,
- segíti a mindennapi konfliktusaink stressz-mentesebb megoldását,
- javítja a személyközi kapcsolatainkat,
- tanulható és gyakorolható készség.
Nektek milyen tapasztalataitok vannak az asszertív kommunikáció terén? Milyen élet-helyzetekben alkalmaznátok? Ha már asszertívan kommunikáltok, milyen változások tapasztaltok a korábbiakhoz képest?
