Asszertív vagy agresszív viselkedés? Avagy ki vigye le a szemetet?

Miben különbözik az asszertivitás az agressziótól? Hogyan legyünk asszertívek? Milyen haszna van az asszertivitásnak? A mai cikkem ezekről a kérdésekről fog szólni.

Párbeszéd A

  • Olyan jó lenne, ha esetleg, netalántán eszedbe jutna, hogy néha te is levidd a szemetet, ha nem nagy fáradság, mert én már olyan fáradt vagyok, mert már feltakarítottam az egész lakást, te meg csak és kizárólag a gép előtt ülsz és amúgy se csinálsz soha semmit, mert itthon mindig mindent én csinálok.
  • Jajj, ne hisztizz, hagyjál már békén, a héten már kétszer magamtól levittem, észrevehetted volna.
  • Igen, akkor most is le tudod vinni.
  • Ha ilyen bunkón mondod, ne is álmodj róla!

Párbeszéd B

  • Nagyon fáradt vagyok, mert egész nap takarítottam. És nagyon jól esne, ha segítenél nekem abban, hogy levinnéd a szemetet. Kérlek, segíts nekem abban, hogy legalább most leviszed.
  • Ne haragudj, de máskor is le szoktam vinni. Zavar, hogy sose veszed észre, ha segítek neked.
  • Tényleg, most hogy mondod, igazad van, ne haragudj. Esetleg most is le vinnéd, ha megkérlek rá?
  • Igen, leviszem, de kérlek, máskor vedd észre, hogy én is szoktam neked segíteni, mert nagyon dühítő szokott lenni.
  • Oké.

Az A párbeszéd az agresszív kommunikáció egyik tankönyvi példája is lehetne, míg a B párbeszédben az asszertivitás kommunikációs fogásai is megjelennek.

Az asszertív és az agresszív kommunikáció különbségéről

Az asszertivitást magyarul önérvényesítő magatartásnak nevezzük, olyan kommunikációs stílus, ahol fontos a saját érzelmek, gondolatok szabad felvállalása, de ugyanannyira fontos a saját érdekeinek közvetítése is.

Az agresszív kommunikáció azon a meggyőződésen alapul, hogy az ember saját igényei, kívánságai és véleménye fontosabb, mint másoké, ezért ebben amellett, hogy kifejezzük saját igényeinket, ötleteinket, a másokéit elnyomjuk, vagy azokat nem vesszük figyelembe.

És itt a legnagyobb különbség az agresszív és az asszertív viselkedés között, hiszen az asszertív kommunikáció során a mások véleménye és érdeke egyenértékű a sajátunkkal.

„Ne okozz nekem túl sok fájdalmat, ha nem igazán szükséges, és ments meg attól, hogy én valaha is fájdalmat okozzak neked!” Antoine de Saint-Exupéry

Hogyan legyünk asszertívebbek?

Az asszertív kommunikáció elsajátításához a következő lépéseket kell megismernünk:

  1. Fejezzük ki érzéseinket és gondolatainkat is az adott problémával kapcsolatban.
  2. Ennek érdekében alkalmazzunk hatékonyabb beszédstílust, mert így könnyebb megtalálni a győztes-győztes megoldást:
  • rólunk szóljon (egyes szám első személyben beszéljünk),
  • ha hosszú monológ végén, sokrétű dologról van szó, foglaljuk össze a mondandónk lényegét,
  • esetleg hozzunk fel példákat a korábbi tapasztalataink alapján,
  • a kérésünket, vagy javaslatunkat konkrétan fogalmazzuk is meg.
  1. Figyelmesen hallgassuk meg a másikat, értsük meg őt, hiszen mindenki szívesebben hallgat meg és könnyebben működik együtt egy olyan partnerrel, aki figyel rá. Tiszteljük a saját és mások véleményét!
  2. Viszont, ha szükséges, tudjunk nemet mondani!
  3. Merjünk kérdezni, hátha valamilyen információ még nincs a birtokunkban.
  4. Emellett legyünk nyitottak arra, hogy a másik szempontjai hatással lehetnek a saját véleményünkre.

Miért is jó, ha asszertíven kommunikálunk?

Kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják, hogy az asszertív kommunikációs stílus

  • javítja az önképet, az önértékelést és az önismeretet,
  • segíti abban, hogy jobban megértsük a másikat,
  • növeli az empátiás készséget,
  • csökkenti a kommunikációs helyzetekben megélt szorongást,
  • segíti a mindennapi konfliktusaink stressz-mentesebb megoldását,
  • javítja a személyközi kapcsolatainkat,
  • tanulható és gyakorolható készség.

Nektek milyen tapasztalataitok vannak az asszertív kommunikáció terén? Milyen élet-helyzetekben alkalmaznátok? Ha már asszertívan kommunikáltok, milyen változások tapasztaltok a korábbiakhoz képest?