Amikor a munkámról beszélek sokszor találkozom azzal az kifogással, hogy csak beszélget a pszichológus a klienssel. Általában azt mondják ilyenkor, hogy a beszélgetésre ugyanolyan jók a barátok és a családtagok is, ráadásul ezek intimebb, biztonságosabb helyzetek. Ebben az írásomban arról lesz szó, hogy mi mégis a különbség egy baráti és egy professzionális segítő beszélgetés közöt.
Az írás során a saját élményeimre támaszkodom, hiszen én magam is jártam pszichológushoz a képzésem alatt.
Milyen is egy baráti beszélgetés?
Egy baráti beszélgetésben a két beszélő személyisége és élményvilága ugyanolyan fontosságú. Lehetséges, hogy a beszélgetőpartnerünk elkalandozik, magáról kezd el beszélni, és a beszélgetésünk fókusza áttevődik rá. Ezzel persze egy baráti beszélgetés során nincs is nagy baj feltétlenül. Nemcsak a személyek között változhat a fókusz: időbeliségében is eltérhet a baráti beszélgetés az itt és mosttól: lehet beszélgetni a múlt hibáiról vagy a jövő álmairól is. Ez nem mindig segíti az önismereti fejlődést, hiszen nem is az a célja.
Gyakran kért vagy kéretlen, de direkt tanácsokat kapunk ilyen beszélgetések alatt a problémáink megoldására. Azonban ezek általában csak a szituációt oldják meg, a háttérben meghúzódó személyiségbeli aspektusok érintetlenül maradnak.
A professzionális segítő beszélgetés alatt a pszichológus csak rám figyel, én vagyok a fókuszban.
A jelenlegi állapotomat veszi alapnak, nem a múlttal vagy a jövővel foglalkozik.
Célja, hogy tükröt tart elém, amiben jobban meglátom a vakfoltjaimat, és a rejtett működéseimet.
A jó pszichológus elfogad, akármit is mondok, vagy gondolok.
A pszichológiai tanácsadás szó ellenére nem ad kéretlen, nem működő tanácsokat.
Ezek az élmények határozták meg, hogy milyen pszichológus legyek.
A fentieket alapelveimnek tartom, úgy gondolom, az a dolgom, hogy jobb, mélyebb önismeretre tegyen szert a kliens, aki hozzám fordul. De mi is az az önismeret? Ha egyetlen szóval szeretnénk meghatározni, akkor azt önismeret nem más, mint az önmegértés.
A célom, hogy segítsek a kliensnek, hogy olyan emberré váljon, aki ismeri saját erejét és korlátait. Így a saját maga hősévé váljon.
Beláthatjuk, hogy az önismeret megszerzése riziókós út. Önmagunk megismeréséhez bátorság kell, csakúgy, mint az önmagunkkal szembeni őszinteséghez, valamint a korlátjaink, illetve gyengeségeink felvállalásához. Látható, hogy igazán hősies küzdelem ez, lélektani értelemben biztosan.
De mindennek a végén ott van a jobb társas kapcsolatok, a produktívabb, elégedettebb élet és a mélyebb önelfogadás lehetősége. Így talán jobban megéri, nem?
Ezen az úthoz nyújthatok segítséget Neked!
