Pozitív pszichológiai eszközök a gyereknevelés során
A pozitív pszichológia arról szól, hogy megértsük, mi az, ami miatt érdemesnek érezzük az életet, hogy aztán többet tegyünk belőle. A pozitív élményekre, állapotokra és tulajdonságokra összpontosít, és azt kérdezi, hogyan tudnánk ezekből többet kialakítani az életünkben, hogy ezáltal fejlesszük a jóllétünket és a boldogságunkat.
Ebben az írásban megismerheted a pozitív pszichológiai nevelési megközelítést, és megtudhatod, hogyan tudod beépíteni a saját családod életébe.
Mi a pozitív pszichológia szerepe a nevelés során?
A pozitív pszichológia a gondolatok, érzések és viselkedések tudományos tanulmányozását foglalja magában, amely a gyengeségek helyett az erősségeket hangsúlyozza, és a mentális egészségünk javításának a módjait keresi. Martin Seligman elméletében, aki ennek a tudományterületnek az alapítója, öt kulcsfontosságú tényező található, amelyek a következők:
- pozitív érzelmek,
- elkötelezettség,
- kapcsolatok,
- jelentés, és
- teljesítmény.
A kutatások kimutatták, hogy ha ezeket a tényezőket a mindennapi életünkbe beépítjük, akkor az különösen hatékony lehet a pszichés ellenálló képességünk és a jobb pszichológiai alkalmazkodási lehetőségeink kialakításában.
A pozitív pszichológiai megközelítés számos gyümölcsöző lehetőséget kínál a fejlődésre és a növekedésre, különösen, ha a gyermeknevelésről van szó. A kulcsfontosságú személyiségjegyek megerősítésének és építésének módszereként pedig ez a megközelítés különösen fontos lehet nehezebb időkben. A pozitív pszichológiai eredmények alkalmazása alapvető támogatást nyújthat a gyerekek pszichológiai fejlődésében.
Az alábbiakban 6 tippet olvashatsz a pozitív pszichológia gyereknevelés során jelentkező eredményeiből. Ezeket, ha beépíted a családi mindennapjaitokba, könnyebb lesz az elkerülhetetlen stresszel való megbirkózás, javulni fog az élettel való megelégedettségetek, a családi kapcsolataitok, és alapvető pozitív változások indulnak be az életetekben.
Amikor arra összpontosítunk, amiért hálásak vagyunk, az boldogsággal tölt el minket.
Mikor fordult elő utoljára veled, hogy “elöntött a hála érzése”? A hála a félelem, a szomorúság és a harag ellentéte, egy eszköz, amely elősegíti a szeretet és az öröm érzését. Segít felismerni és értékelni a jót az életünkben, nyugtató hatású, boldogságot okoz, javítja kapcsolatainkat és személyes hatékonyságunkat.
A hála érzése öngerjesztő, könnyen át tud ragadni másra is a hatása, ráadásul emellett elősegíti, hogy más pozitív érzelmeket is átéljünk. Ha megtanítjuk a gyerekeinket a hála gyakorlását, annak az érzelmi jóllétükre vonatkozóan korlátlan és hosszú távú hatása van.
Kedvesnek lenni másokkal és kedves embereket nevelni egyenes úton visz a jól megélt élethez.
A kedvességre vagyunk programozva – ez a biológiai örökségünk része, és az a célja, hogy segítsen a kapcsolataink ápolásában, a közös munkában és a csoportokhoz való tartozásban. A kedvesség és a pozitivitás egymást erősítik. A kedvesség gyakorlása által több pozitív élményben lesz részünk, ami egészség- és közérzetjavító hatással is bír.
Leghatékonyabban úgy tudjuk kedvességre nevelni a gyermekeinket, ha példát mutatunk nekik. Nem tudjuk irányítani a viselkedésüket, de megkereshetjük a lehetőségét annak, hogy mi magunk bemutassuk nekik a kedves viselkedés módjait. Szerencsére a gyerekek már kicsi koruktól kezdve szívesen utánoznak minket, így már csecsemőkoruktól kezdve el tudják lesni hogyan bánunk másokkal, és magunkkal.
A humorérzék kritikus jelentőséggel bír, mert az, ha mindent túl komolyan veszünk, az baromi fárasztó.
A humor hatékony szülői eszköz a fegyelmezés és a kapcsolat kialakításában. Nem kell alapvetően vicces természetűnek lennünk ahhoz, hogy a humorral gazdagítsuk a szülői eszköztárunkat. Ez egy meglepően hatékony – és alulhasznált – szülői technika a feszültségek oldására és a gyermekeinkkel való kötődés erősítésére.
A humor nem csak a mókás pillanatokat és bolondozást jelenti. Ez egy szelídebb módja annak, hogy rávegyük a gyermekeinket arra, hogy azt tegyék, amit szeretnénk, és sok esetben megmentsük a saját józan eszünket. A szülő stressz csökkentésével és a gyereki ellenállás csökkentésével remek lehetőség kínálkozik egy közös pozitív élmény megteremtésére.
Minél inkább elő tudjuk hívni a humorérzékünket, és minél inkább képesek vagyunk a problémát viccesen keretezni, annál valószínűbb, hogy a szülő-gyermek kapcsolatunk erősödni fog. A legfontosabb, hogy a humor kiemeli, hogy a pillanatnyi botlás ellenére is szeretjük a gyerekeinket.
A gyerekeinknek hallgatniuk kell ránk, de ehhez először nekünk kell őket meghallgatnunk.
Amikor úgy érezzük, hogy meghallgatnak minket, tudjuk, hogy a másik valóban igyekszik megérteni minket. Az aktív hallgatás pont ezt az állapotot hozza el, azt jelenti, hogy az elhangzottakra koncentrálunk. Segíthet két embernek jobban megérteni egymást, és erősítheti a kapcsolatokat.
Az aktív hallgatás fontos eszköz, és jó módja annak, hogy javítsuk a saját általános kommunikációnkat és a gyermekünkkel való kapcsolatot. Az aktív hallgatás segít elnyerni gyermekünk és mások bizalmát, és segít jobban megérteni, hogy miről beszélnek vagy mi az aktuális érzéseik. Az aktív hallgatás lehetővé teheti, hogy empátiát nyújtsunk a gyermekeinknek, amikor meg akarnak nyílni nekünk.
Jobb, ha elfogadjuk azokat a dolgokat, amelyeket nem tudunk megváltoztatni, és bátorságot gyűjtünk ahhoz, hogy megváltoztassuk azokat, amelyekre hatásunk van.
A szülői elfogadás úgy fogalmazható meg, hogy képesek vagyunk látni és elismerni a gyermekünk egyediségét, anélkül, hogy ennek megváltoztatását sürgetnénk.
Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, amely lehetővé teszi, hogy egy apró magból azzá a virággá fejlődjön, amivé válni képes. A talaj csak lehetővé teszi, hogy a magból virág legyen. Felszabadítja a mag növekedésre való képességét, de maga a képesség teljes egészében a magban van. A maghoz hasonlóan a gyermek is teljes egészében a szervezetében hordozza a fejlődés képességét – legalábbis a rogersi, személyközpontú szemlélet szerint.
Az elfogadás során olyanok vagyunk, mint a talaj – csupán lehetővé tesszük a gyermekeink számára, hogy megvalósítsák a bennük rejlő lehetőségeket.
Mindenkinek vannak egyedi adottságai, képességei és erőforrásai, ha kihasználjuk őket, megállíthatatlanok lehetünk.
Ha arra koncentrálsz, hogy mi a jó benned, és azon dolgozol, hogy ezt kihasználd a mindennapjaidban, az biztosan pozitív változásokhoz: pozitív érzelmekhez és kapcsolatokhoz, nagyobb életerőhöz és értelmes tevékenységhez vezetnek minket.
Az erősségeken alapuló szülői magatartás olyan módszer, amelyben arra összpontosítunk, hogy segítsünk a gyermekünket abban, hogy azonosítja és fejlessze mi az, ami jól megy neki, mielőtt arra összpontosítanánk, hogy kijavítsuk azt, ami rosszul megy.
Ha gyermekeink erősségeire összpontosítunk, segíthetünk nekik kibontakozni – elhagyva a romboló kritikát és a felesleges aggódást. Egyszerűen a gyermekünk tényleges erősségei valódi visszajelzésésre törekszünk, ami segítségével a gyermekünk ki tudja bontakoztatni az előtte álló lehetőségeket.
Mi a végső célja a gyereknevelésnek?
Amikor a pozitív pszichológiai szülői magatartásról van szó, a gyermekeinkkel való pozitív kapcsolatok ápolására, fejlesztésére és fenntartására szeretnénk összpontosítani. Az olyan szülői gyakorlatok, amelyeket a gyermekek iránti szeretetteljes és érzékeny bánásmód, a magas, de reális elvárások, a szabályok és a határok felállítása, valamint a hatékony fegyelmezés jellemez, bizonyítottan javítják a gyermekek eredményeit és az általános jóllétüket is.
A pozitív pszichológiai szülői magatartás egyik másik fontos célja az érzelmileg intelligens gyermekek nevelése. Kutatások kimutatták, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező gyermekek kevésbé dacosak, mentálisan egészségesebbek és sikeresebbek mind a későbbi tudományos, mind kapcsolati életükben.
Az érzelmek nem jók és nem rosszak. Egyszerűen csak olyanok, amilyenek. Az azonban, hogy mit kezdünk ezekkel az érzésekkel, rendkívül fontos, és ez az érzelmi intelligencia nagy részét képezi. Nem csak arról van szó, hogy megértsük és elfogadjuk az érzéseket, hanem arról is, hogy megtanítsuk a gyerekeknek az érzésekkel kapcsolatos megfelelő cselekedeteket.
Ezért készítettem egy munkafüzetet 18 érzelmi intelligencia fejlesztő játékkal, amelyeket a közelgő téli szünetben játszhatsz a gyermekeiddel.
Ne felejtsd el, a gyerekek feladata a játék, és a te dolgod pedig az, hogy olyan lehetőségeket mutass nekik, amik segítik őket a tanulásban és a fejlődésükben!
