A kiabálás is a kimerültség jelei közé tartozik

Olvasási idő: 5 perc

Reggel negyed nyolc van. A legkisebb gyereked épp eldöntötte, hogy egyedül húzza fel a cipőjét, és ez nagyon sokáig tart. Öt perc múlva indulnotok kell, különben elkéstek. A legnagyobb sír, mert a kakaó a „rossz” pohárban van, a középső pedig olyasmit követel, amit egyszerűen nem lehet teljesíteni. Hetedszer mondod el, egyre hangosabban, hogy indulni kell, és érzed, hogy még egy mondat, és kiabálni fogsz.

Este aztán magadat hibáztatod, és megfogadod, hogy holnap nem kiabálsz.

Közel tíz éve dolgozom pszichológusként anyákkal, és azt látom, hogy a kiabálás sokszor a kimerültség jelei közé tartozik. Akkor kiabálsz, amikor már elfogyott az erőd. Türelmetlenségnek érzed, közben gyakran egyszerűen túl sok van rajtad. Lehet, hogy benned is régóta gyűlik valami, amit napközben alig veszel észre.

Miért gondolod, hogy türelmetlen vagy?

Sokan úgy nőttünk fel, hogy az igazi anya mindig nyugodt, a düh pedig rossz érzés, amit el kell nyomni. Az igazi anya sosem fárad el, nem ideges a ricsajtól, és a tizedik éjszakai ébredés után is kipihenten, lelkesen készíti a reggelit. Ezt látjuk a közösségi médiában, a tökéletesen beállított fotókon is, és ugyanezt várjuk magunktól. Egy kiabálás után így könnyen arra jutsz, hogy rossz anya vagy, vagy nincs elég akaraterőd. Néha mintha a saját anyád hangján hallanád ezt. Hogy miért éppen a szüleid mondatait hallod ilyenkor, arról külön cikkben írtam.

Otthon sokunknál a dühről nem beszéltek. Vagy elnyomták, vagy kitörtek, mást alig láttunk. Ritkán tanultuk meg megnevezni, mi van a dühünk alatt. Felnőttként gyakran egyetlen magyarázatunk marad rá: „türelmetlen vagyok”.

Miért nem lesz másképp a reggel az esti fogadalomtól?

Anna két éve keresett meg először. Két gyereket nevel, akkor az egyik öt-, a másik kétéves volt. Az első beszélgetésünkön azt mondta: „Nem tudom, miért kérek időpontot, hiszen elméletben mindent tudok. Olvastam a könyveket, ismerem a technikákat.” Minden este megfogadta, hogy másnap másképp lesz. Reggel aztán megint ugyanúgy kiabált, és emiatt folyamatosan bűntudata volt. Ahogy beszélgettünk, megtudtam, hogy évek óta nem aludt végig egy éjszakát, a férje sokat utazott, és már attól is rosszul érezte magát, ha öt percre egyedül akart lenni.

Anna pontosan tudta, mit kellene csinálnia. Csak mire odáig jutott, már nem maradt hozzá ereje.

Anyaként a legtöbb tanácsot a feszült pillanatra kapod: légzőgyakorlat, mantra, pillangóölelés. Egy nehéz percen ezekkel tényleg át tudsz jutni. Többet aludni viszont ettől sem fogsz, és attól sem lesz kire számítanod.

Ha kimerülten próbálkozol egy légzőgyakorlattal, és nem megy, könnyen magadat okolod. Feszülten azonban bárkinek nehéz megállni. A stresszkezelő tippek korlátairól külön is írtam.

Mi gyűlik össze benned a kiabálás előtt?

Általában már órákkal a kiabálás előtt elkezdesz elfáradni. Egy rövid éjszaka után eleve kevesebb erővel kelsz fel, és ebből minden visszabeszélésnél, fogmosás körüli drámánál és váratlan akadálynál elhasználsz egy keveset.

Olyan terheket is cipelsz, amelyekről ritkán beszélünk. Te tartod számon, mit főzöl aznap, mikor esedékes a következő oltás, mikor lesz szülői értekezlet, és hogy tiszta-e a tornafelszerelés. Egész nap készenlétben vagy, és előre végiggondolod, mikor kell majd közbelépned. Estére már egy odabújás is sok lehet, mert reggel óta csüngött rajtad valaki. A kisgyerekes lakásban ritkán van csend. Reggeltől estig sírást, nevetést, játékhangokat és vég nélküli kérdéseket hallasz, és a sokadik zajos óra után egy apró kérésen is felhúzhatod magad.

A terheidből kívülről senki nem lát semmit. A délutáni dühkitörések mögött is sokszor ez a felgyűlt mentális teher áll.

Mik a kimerültség jelei, mielőtt felemeled a hangod?

Egyszer eljutsz oda, hogy már nem bírsz többet. Ilyenkor nem tudsz úgy megállni egy pillanatra, mint máskor. Úgy reagálsz, mintha vészhelyzet volna, és felemeled a hangod, még mielőtt átgondolhatnád, mit mondasz.

Mielőtt idáig jutsz, általában már vannak kisebb jelek. Ezeket többnyire csak te veszed észre, és egy zajos reggelen könnyű elsiklani fölöttük.

💡 Amikor kezd elfogyni az erőd, sokszor már a kiabálás előtt kapkodva beszélsz, gyorsabban mozdulsz, vagy újra és újra ugyanazt gondolod.

Mit tehetsz a nyugodtabb órákban?

Egy nyugodtabb órában előre végiggondolhatod, milyen anya szeretnél lenni egy ilyen reggelen, és milyen otthonra vágysz. A reggeli indulás menetét is átgondolhatod, és akkor nem negyed nyolckor kell kitalálnod, amikor a legnagyobb már sír a pohár miatt.

Egy nyugodtabb órában azt is megfigyelheted, mi történik benned, mielőtt feldühödnél, vagy hogy már túl sok körülötted a zaj. A düh alatt sokszor kimerültség vagy magány van. Ha kimondod, hogy fáradt vagy, vagy hogy már sok neked a zaj, a gyereked is hallhatja, hogy ezekről lehet beszélni.

Egy kimerült reggelen időhúzásnak láthatod a cipővel töltött hosszú perceket, hisztinek a pohár miatti sírást, támadásnak a követelőzést. Ha kipihent vagy, és egy pillanatra meg tudsz állni, ugyanebben a reggelben mást is láthatsz: egy gyereket, aki önálló szeretne lenni, egy másikat, akinek fontos, hogy a dolgai a megszokott rendben legyenek, és egy harmadikat, aki talán a figyelmedet keresi.

Ezeket a lépéseket a klienseimmel a CÉRNA modellben gyakoroljuk, amit a düh megelőzésére dolgoztam ki kisgyerekes anyáknak.

Mikor voltál utoljára tíz percre egyedül?

Egy pillanatra megállni is csak akkor tudsz, ha maradt még hozzá erőd. Kevés alvással, evés nélkül, egyedül cipelt terhek mellett bármilyen technikát nehezebben tudsz használni. Neked is szükséged van alvásra, evésre, biztonságra, kapcsolatokra és elismerésre. Lehet, hogy azt sem tudod, mikor voltál utoljára tíz percre egyedül. Mégis sokszor bűntudatod van, ha segítséget kérsz, vagy ha egy kis időt magadra fordítasz.

Rékának hároméves kislánya van. Amikor velem kezdett dolgozni, úgy érezte, napról napra rosszabb anya lesz. Kiabálás után sokáig nem tudott a lányára nézni, akkora bűntudata volt. Az első két hétben megtanulta észrevenni a saját jelzéseit, nála a kapkodó beszédet és a gyors mozdulatokat. A következő hetekben azt kerestük, hogyan jutna időhöz és erőhöz, kitől és mikor tudna segítséget kérni, és milyen elvárásait engedhetné el magával szemben. A harmadik hónap végén azt mondta, hogy még előfordul, hogy kiabál, de már nem utálja magát utána. Aztán elmesélte, hogy a kislánya azt mondta neki: „Mama, te mostanában nem vagy olyan szomorú.”

Milyen állapotban van ma a cérnád?

Lehet, hogy ma este is azzal fekszel le, hogy reggel nem fogsz kiabálni. Reggel aztán megint nem bírod, és azt sem tudod pontosan, mi fogyott el benned addigra.

Egy zajos nap végén egyedül nehezen látod át, mi gyűlt össze benned. A Feszültségmérőben bejelölheted, mi volt ma nehéz, és látod, milyen állapotban van a cérnád. Utána küldök egy levelet arról, mit tehetsz ilyenkor.

Akár ma este is kitöltheted, amikor a gyerekek már alszanak.

Gyakori kérdések a kimerültség jeleiről